Kossuth Rádió

Kossuth Rádió logo

04

09:00 - Délelőtt
1. Veszprém-Balaton Sportrégió 2026. A Veszprém-Balaton régió 2026-ban elnyerte az Európa Sportrégiója címet! A programsorozathoz több mint 100 település csatlakozik.
interjú: Sport éve a Pannon Egyetemen (Felszeghy Csaba)
Vendég: Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton Zrt vezérigazgatója
Élő tel: Ferenczy Gábor, Alsőörs alpolgármestere (sportért is felelős)
2. Önkéntesség, társadalmi felelősségvállalás. Évente több mint kétmillióan vesznek részt önkéntes tevékenységekben Magyarországon korábbi kutatások szerint, ám a formális, szervezett önkéntesség aránya továbbra is alacsony. Mindennek kulturális, anyagi, időbeli, pénzbeli vagy egészen más okai vannak?
interjú: Siklósi Beatrix, a Jónak lenni jó projektvezetője Odaadó Díjat nyert (Gécsek-Tóth Enikő)
Vendég: Bifkovics Bettina, a budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza
riport: Átadták a Jelenlét díjakat a felzárkózó településeken végzett kiemelkedő segítő munka elismerésére (Kovács Bernadett)
3. Jogi rovat - Veszélyes kátyúk maradtak az utakon a nagy fagyok után. Milyen esetekben és kitől kaphatunk kártérítést?
riport: Mi sérülhet az autón egy kátyúba hajtáskor? És mikor fizet a biztosító? (Kulik Bence)
Vendég: dr. Kator Zoltán, állandó jogi szakértőnk
4. Mi került ki a falra, és mi rekedt a cipősdobozban? Bár a jelenünk túl dokumentáltnak tűnik, valójában az emlékeink sérülékenyebbek most, mint 30-40 évvel ezelőtt. Mi a szerepe ma a fényképeknek a családi emlékek őrzésében?
riport: Előhívatunk még képeket? (Kobolák Attila)
Élő tel: Tamási Miklós, alapító, szerkesztő, Fortepan
09:00 Krónika 09:00
09:30 Krónika 09.30
09:31 Közlekedés 09:32
10:00 Krónika 10:00
10:30 Krónika 10:30
10:31 Közlekedés 10:32
11:58 - Harangszöveg – Vízakna, református templom
Ma délben a vízaknai református templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Vízakna Dél-Erdélyben, Nagyszebentől 15 kilométerre északnyugatra fekszik. Már a rómaiak is művelték az itteni sóbányákat. 1165-ben türingiai bányászok telepedtek le. 1217-ben II. András Vízaknát királyi várossá nyilvánította, és a só jövedelmét a kincstárnak rendelte. Középkori templomát bencés szerzetesek kezdték építeni 1220-ban, Szent Márk tiszteletére. A háromhajós, bazilikális elrendezésű épületet 1280-ban erődfallal vették körül. A déli kapu fölött életfa látható, mitikus lényekkel. A fő- és a mellék hajók apszisa megőrizte eredeti formáját. 1441-ben a törökök felrobbantották, ezt követően az újjáépítés során kapta gótikus hálóboltozatát. A hajó északi oldalán és a diadalív fölött 1522-ben készült gótikus falfestmény-töredékek láthatóak. A templom lelkésze 1585-től volt református, mellette evangélikus segédlelkész szolgált. 1849. február 4-én a város határában zajlott le a szabadságharc egyik legvéresebb, vesztes ütközete, a vízaknai csata, amelyet Bem tábornok vívott a császári seregek ellen. Mintegy 450 honvéd esett el, akiket a Nagyakna-tóba temettek. Ennek igen magas só koncentrációja teljesen épen megőrizte őket. 1890-ben, majd több más alkalommal – legutóbb 1970-ben -, heves felhőszakadás hozta felszínre a konzerválódott holttesteket az azóta Honvéd-tó névre keresztelt tóból.
Értük is szól a vízaknai református templom 30 méter magas tornyában lakó három harang, amelyeket a világháborúban rekvirált harangok pótlására 1925-ben és 26-ban öntettek a hívek.